Bamnuszparketta - Bambuszparketta vásárlás

Bambusz parketta vásárlás
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   

A Bambuszról

A bambuszok a pázsitfufélék családjába tartozó évelo, örökzöld növények. Több mint 1000 fajuk ismert. Fo elofordulási helyük Északkelet-Ázsiától Délkelet-Ázsián át egészen Északkelet-Ausztráliáig terjed. Ugyan a pázsitfufélék családjába tartoznak, sokan mégis bambuszfaként hivatkoznak rájuk, mivel némely fajuk megfelelo körülmények között akár 20 méternél is magasabbra no, száruk vastagsága pedig meghaladhatja a 15 centimétert is. Persze nem ez az általános. A legtöbb faj magassága 3 és 10 méter közötti, szárvastagsága pedig 2 és 5 centiméter között van. Mindezek mellek a bambusz egyik legfobb elonye a rendkívül gyors növekedése, legnagyobb méretüket a kihajtás után legfeljebb 60 nap alatt érik el. A hazánkban is egyre népszerubb növényeket eredeti élohelyén nagyon sokrétuen, az élet szinte minden területén hasznosítják, felhasználják.

Felhasználás

Az üreges felépítésu, kis súlyú és nagyon hajlékony, rugalmas száraknak köszönhetoen az élet szinte minden területén hasznosítható növények. Készítheto belole kerítés, parketta, építési állványzat, kerti vagy akár szobai bútor, de még ékszer is. Japánban íjat is készítenek belolük, továbbá kb. a XI. században megépített elso ágyúk csoanyagául is bambusznádak szolgáltak. A talajból kibújt fiatal bambuszhajtás, a bambuszrügy a legtöbb faj esetében eheto. Az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga.

bambuszrol

Termesztésük

Általában egy az anyanövényrol leválasztott gyökérdarabot elültetve történik a szaporítása. A gyökerek (rizómák) a föld alatt minden irányba szétterjednek és ezekrol különbözo suruségben hajtások bújnak elo. A hajtások általában tavasszal jelennek meg, és négy-hat hét alatt megnonek teljes magasságukra. Ekkor még levélzet nem, vagy csak alig található rajtuk. A gyökérzet fejlettsége határozza meg, hogy a hajtások az adott évben milyen magasra és milyen vastagságban nonek. A hajtásokkal ellentétben a gyökérzet szinte egész évben - kivéve a téli, fagyos idoszakokat - fejlodik. Kordában tartása a nem kívánt hajtások lenyírásával vagy a gyökérzet terjedésének betonnal, eros fóliával (pl. nagy suruségu polietilén HDPE) való körbe kerítésével lehetséges. Szinte minden típusú talajban megél, de szereti a tápanyagban gazdag talajt és a boséges vízellátást. Nálunk egyelore inkább dísznövényként termesztik, mivel igen dekoratív növény. Kb. 150 faj fagyálló különbözo mértékben. Egyes fajták szárának sárga, másoknak zöld színe van. De van fekete színu változat is. Némelyiknek zöld alapon sárga csíkos a szára, másiké sárga alapon zöld csíkos. Létezik pöttyös mintázatú változat is. Az alacsonyabb fajtákat talajtakaróként, a közepes növésueket sövényként, a magasakat pedig ligetek, erdok formájában termesztik. A szárak az elso évben kifejlodnek, vastagságuk, hosszuk a továbbiakban nem változik, de általában öt-hat évig érnek azaz szilárdságuk, keménységük, rugalmasságuk növekszik, utána hasznosíthatóak. Nem is érdemes tovább nevelni oket, mert a továbbiakban az eddigi nettó energia termelobol energia fogyasztóvá lépnek elo, azaz eleinte a lombjuk segítségével cukrot halmoznak fel a rizómákban, míg késobb, (míg el nem pusztulnak) az elöregedett szárak már nem juttatnak a gyökérzetnek elegendo asszimilált tápanyagot. A bambuszok levelei általában örökzöldek, de a növény minden évben teljes új levélzetet fejleszt, a régi levelek fokozatosan elszáradnak, lehullanak, összefüggo talajtakarót képezve a növény alatt. A fagykárok is elsodlegesen a bambuszok leveleit sújtják, szélnek kitett területen a fiatal bambusztövek levélzete egy hidegebb tél alatt szinte teljesen elszáradhat. Amennyiben a szárak túlélik a telet, a leveleket a növény tavasszal pótolja. Szárnövekedés, virágzás A bambusz rizómái jelentos mennyiségu tápanyagot raktároznak, ami következo tavasszal a szárak gyors növekedését eredményezi. A bambusz az egyik évben a szárakat, a másik évben a rizómákat fejleszti. A szárak eleinte kis rügyként jelennek meg a rizóma nóduszain. Néhány évig így növekednek, majd gyors fejlodésnek indulva kibújnak a talajból. Általában rövid, vastag kúp alakjában jelentkeznek, melyeket rügyrügyhüvelyek vesznek körül. A rügyhüvelyek a legkeményebb talajt is áttörik, annak ellenére, hogy kezdetben igen sérülékenyek. Kihajtás után általában 20 - 30 napon belül, gyors növekedéssel érik el végleges méretüket. Az eddigi feljegyzések szerint a Bambusa arundinacea 91 cm-t nott egy nap alatt, a Phyllostachys edulis Pubescens pedig 121 cm-t. Az átlagos napi növekedés kb. 25-28 cm. A bambusz éjjel sokkal gyorsabban no, mint nappal, amire eddig meggyozo magyarázatot még nem sikerült találni. A kialakult szár átmérojébol a növény kora nem határozható meg, ugyanis az többé nem változik. A bambuszok többségének a szára belül üres. Egyes bambuszok szárának jól kifejlett barázdája van. A Phyllostachys nemzetség valamennyi tagjánál megtalálható ez a barázda, amit szulkusznak nevezünk. A barázdák eredetét az ágrügyek fejlodésében kereshetjük. Az ágrügyek már a fejlodo sarjakban kialakulnak, amikor még a növény szövetei puhák. A bambuszok szárának színe igen változatos lehet. Leggyakoribb a zöld szín, de a sárgától a bíboron át egészen a feketéig sokféle szín és árnyalat elofordul. A fiatal szár alapszíne általában zöld, mely késobb válik a fajtára jellemzo színek valamelyikévé. A természetben a bambuszok csoportalkotásra való hajlamuk miatt minden irányban terjeszkednek, az általuk borított terület évrol évre növekszik. Növekedési sajátosságához tartozik, hogy mindaddig, amíg el nem éri teljes kifejlettségét évrol évre vastagabb ás magasabb szárakat produkál. Miután elérte a teljes kifejlettséget, attól kezdve egyforma vastagságú és magasságú szárakat fejleszt. Ezután már csak a szárak száma és ezzel együtt a levéltömeg nagysága növekszik. A fajtára jellemzo magasságot és szárátmérot (ezt jelezzük a fajtaismertetéseknél) az éghajlati adottságok (átlaghomérséklet, csapadék), a tápanyagok mennyisége és a tenyészterület nagysága befolyásolhatja. Nálunk jobbára az éghajlati viszonyok korlátozzák a bambusz növekedését, tehát valószínuleg az eredeti élohelyen mért adatokat nem tudják produkálni. Nálunk akkor éri el bambuszunk a leheto legnagyobb méretet, ha a minimális tenyészterületet, valamint tápanyagtöbbletet, és csapadékpótlást biztosítunk számukra.

A bambusz virágzása

A bambusz körüli titokzatosságok egyike, hogy egyes egyedek szakaszonként ugyanabban az idoben egész éven át virágoznak. Ez történt a Phyllostachys bambuszfélével, amikor végig virágozta az 1970-es éveket, ahogy ezt megtette a bambusztörténelem szerint minden 120 évben. A Phyllostachis nemzetség virágzásának nyilvántartása évszázadokra nyúlik vissza. Ismereteink szerint senki sem tudja, mi ösztönzi a virágzást. Míg egyes bambuszfajták virágzása idoszakos, másoknál környezeti körülmények, szárazság, vagy egyéb feszültség idézi elo. Az egyedi növény virágzása 2-7 évig folytatódhat és ez sokszor végzetes, de külön gondozással és táplálással az anyanövény túlélheti és éppen csak kisebb lesz. E mellett még a sok mag elültetheto, ez vagy az anyanövénnyel azonosat reprodukál, vagy új és érdekes változatot állít elo. Mire az anyanövény befejezi a virágzást, már új csemeték pezsdülhetnek körülötte. Bizonyos fajokat annyira megvisel a virágzás, hogy a magok beérlelése után el is pusztulnak. Ez foleg az óriás fajokra jellemzo, de szerencsére nagyon ritkán, 40-120 évenként fordul elo. A fajok zöme túléli a virágzást és bár a virágzott szárak elpusztulnak, a telepek a rizómákról felújulnak. A kisebb termetu fajok viszonylag gyakran (némelyek évenként is) virágoznak, de ezek esetében a virágzás nem okoz számottevo visszaesést a fejlodésben.  

powered by: Horizont Informatika